Nem szívesen lennék Ferencváros-szurkoló. Manapság ugyanis már csak azért létezik a klub, na meg annak első számú kirakat szakosztálya, a labdarúgó, hogy megtöltse a nagyjából a botrányújságírásra berendezkedett lapok hasábjait.
Érdemben, a szakmáról, az eredményekről nem esik szó. Kérdés, van-e még Ferencváros-szurkoló. A folyamatosan botrányokat okozó egyéneket nem nevezném annak, maradnak az idősebbek, akik vagy otthon maradnak, vagy nosztalgikus emlékeiket felidézve leragadnak valamelyik népligeti vagy ahhoz közel eső kiskocsmában, és megnézik ott a meccseket. Merthogy a Fradi összes meccsét adja valamelyik csatorna, ez a felettébb gyanús igyekezet is megérne egy misét.
Az, hogy a zöld-fehér klub ilyen mélyre süllyedt, három tényezőnek köszönhető. A magát mindig is a klub irányító testületének tartó B-közép, és egy másik magra épülő szurkolóseregnek, az aktuális, tolvaj tulajdonosoknak, valamint a médiának. Utóbbi ugyanis folyamatosan érdemtelenül nagy terjedelemben számol be a csapat ügyes-bajos dolgairól, régen elfeledkezik arról, hogy ez a klub már nem bír olyan hírértékkel, mint régen. Pontosabban ma már csupán egyoldalú hírforrás. Ha kell valami botrány, kell valami, amivel el lehet adni a lapokat, akkor foglalkozzunk egy kicsit a Fradival. Ezt gondolják a nagyokos szerkesztők, ám szerintem ez már igencsak anakronisztikus gondolkodás.
Bumeráng-hatás. Ha meglátom a címoldalon a Fradi valamely ügyetlen légiósáról készült riport bevezetőjét, a hányinger kerülget, de legalábbis elmorzsolgatok egy-két mozzanatosító igét a nem létező bajszom alatt.
A klub jelenlegi "labdarúgói", élén az hiperagresszív, kőbunkó Dragónerrel azért olykor dnak okot a hírérzékenységre - ha már botrányújságírás. Legutóbb Máltán szakadt félbe egy felkészülési meccs, mert állítólag leköpték az egyik fradistát, mire a jó öreg Dragóner beavatkozott, ennek pedig tömegverekedés lett a vége. Egészségükre.
Ma ismét címoldalt ér az újabb hír: a tehetséges Bori Gábor nem lesz a Fradi játékosa a megállapodás szentesítése ellenére, merthogy a szurkolók megfenyegették. Mondván, aki annak idején Fradi-sálat éget, nemkívánatos személy az Üllői úton. Bori emlékezik az esetre, szégyelli magát, bocsánatot kér.
Vajon, a Fradi részéről mikor érkezik bocsánatkérés az elmúlt évek szégyenteljes botrányaiért?
