Régóta tudjuk, hogy a labdarúgás nemzetgazdasági tényező Nagy-Britanniában. Szórakozás, befektetés, a családok döntő többsége életének szerves része, a mindennapok egyik biztos pontja. Ha hétvége, akkor meccs. Vagy otthon, vagy valamelyik pubban, jobb esetben tömött stadionban, netán egy szurkolói üzletben. London öt tradicionális focicsapatának „superstore-jában” jártunk nemrégiben. Hangulatjelentés az Arsenal, a Chelsea, a Tottenham, a Fulham és a Queens Park Rangers szurkolói boltjából - magyar főszereplőkkel.
Ha valaki lekéste a Finsbury Parknál lévő buszállomásról induló járatát, és még van egy kis ideje, bizton nem unatkozhat. Ha épp nem a Daily Telegraph oldalait bújja, betérhet az Arsenal hivatalos boltjába. Az ugyanis nem a stadion közvetlen közelében áll, hanem a forgalmas pályaudvar tövében. Megjegyzendő, az Emirates Stadion (és a Highbury) nagyjából 15 perc séta innen, az irányt pedig „idejekorán” több tábla jelzi.
A britekre jellemző elegancia az üzletben (a többiekében is) újfent visszaköszön. Udvarias, fess öltönyt viselő biztonsági ember köszönti a látogatót, tisztaság és igényesség mellett. Valamint határtalan fantázia. Az alaptermékeknek számító mezek, sportszárak, nadrágok, zoknik, és joggingok mellett vásárolhatunk 25-40 fontért elegáns inget vagy épp nyakkendőt is – mindezeket minden méretben. A bébiknek persze jár a cumi és az evőke is, egy „évjárattal” fentebb pedig arsenalos csokikból és cukorkákból válogathatunk. Az ágyús tusfürdő, after shave és parfüm láttán még csak kicsire, a saját fogkefe, kutyaetető tálka, valamint a kenyérbe AFC feliratot sütő kenyérpirító szemlélésekor viszont igen nagyra tátjuk a szánkat.
Ha valaki csak egy kis apró szuvenírt szeretne, 1 fontért is kap golyóstollat (az igényesebb már 5 font) vagy 99 pennyért arsenalos „tic-tacot”, exkluzívabb ajándékért 20 fontnál többel lépjük át a küszöböt.
A Chelsea két emeletes megastore-ja közvetlenül a Stamford Bridge-n van, a stadion oldalában, Frank Lampard hatalmas képmásával az oldalán. Itt kifejezetten kérték, ne fotózzunk, nem tudni, ez Chelsea negyed gazdagjai gőgjének tudható be, vagy egyszerű biztonsági intézkedésnek. A kék-fehérek komplexuma, maga a stadion és környékének atmoszférája magával ragadó. Az üzletben egy kis mértékben drágábbak a középkategóriás ajándékok, de csokit, kulcstartót, sálat vagy posztert, esetleg képeslapot vagy cumisüveget vékonyabb pénztárca mellett is vásárolhatunk. Mint minden boltban, itt is rálelhetünk akciós termékekre (ott jártunkkor épp a cumi volt a szokásosnál olcsóbb), de nyitva volt egy exkluzív sarok is, ahol a Chelsea-emblémával ellátott felsőkategóriás ékszereket, órákat, dísztárgyakat lehetett szemügyre venni. A boltban különleges hanghatások mentén élvezhetjük a Chelsea legemlékezetesebb meccseit.
Éjjeli lámpa, porcelán étkészlet, iskolai szett vonalzóval, radírral és tolltartóval – mindez alapterméknek számít. Csakúgy, mint a lágytojástartó tégely, mint angol sajátosság – ezt megcsodálhattuk Defoe-éknál és Wengeréknél is.
A jórészt feketék lakta Tottenham már a belvárostól távolabb eső körzet, így egy kicsit többet kell buszozni, mindenestere eltévedni nem nagyon lehet. A sportpubok szinte vonzzák és vezetik az embert a célálomásra, a White Hart Lane-re. Méretében egy közepes pesti étteremhez hasonlít a Spurs üzlete, ahol a csapat legendáit bemutató hanganyagot hallgatva nézelődtünk. Valamilyen oknál fogva itt nagyobb hangsúlyt kapott a falióra, az átlagosnál talán nagyobb volt a választék a mezek, pólók esetében, de például itt találtunk egyedül borhűtőtáskát, nyomban vettünk is egyet – igen, épp ez volt leértékelve két fontra. A hagyománytisztelet igen erős a szigetországban, nem meglepő, hogy a fociboltokban is nagy becsben tartják, egyedi polcra helyezik a sokszor bőrkötéses, az adott együttes történetét bemutató albumokat, almanachokat. Itt sincs ez másként, igaz, ezek a könyvek drágábbak az adott évadot bemutató kiadványoknál.
Úgy tűnik, a közel- és a távolabbi múlt legnagyobb hatású meccseit érdemes kiadni DVD-n, a Tottenham 2009-es tavaszi Ligakupa-döntőjét például bizonyára sokan begyűjtötték, de rábukkanhatunk itt még a Ginola-korszak egy-egy derbijére is.
A Covent Cottage Fulham-store-ja Gera Zoltánnal fogad minket. Igen, a polcon Gerával a borítón hever az elmúlt szezonbéli Fulham-MU meccs DVD-felvétele, az ollózós gól és a 2:1-es siker emlékére. A fekete-fehérek hangulatos stadionjához (a Temze-partján fekszik közvetlenül) éppoly hangulatos üzlet passzol, az eleganciát növeli a világ egyik legdrágább áruházának, a Harrods-nak az emblémájával ellátott kemény cukorkát tartalmazó üveg. Kiemelt helyett kapott a minden boltban feltűnő golftű-készlet. Ahhoz képest, hogy a Fulham középcsapat, kicsit borsos áron juthatunk hozzá az ereklyékhez.
Nem olcsó a QPR-bolt sem, igaz, egy igazi szurkolónak semmi sem drága. Bele se gondoljunk, mennyit költ egy angol drukker a mindennapokban a szenvedélyére. A Queens Park Rangers otthona egyébként is egy másik gazdag környék, a White City mellett terül el, közvetlenül a BBC főhadiszállása mellett. A Queens Park Rangers Megastore-ja mellett, a Loftus Roadtól egy köpésre áll a drukkerkocsma, ahol áll egy kisebb szuvenír-bolt is, igaz, az csupán a meccsek idejére nyit ki, ellentétben a nagy testvérrel. Őszi látogatásunkkor még hozzájutottunk a tavalyi almanach-hoz, amelynek címlapján Buzsáky Ákos szerepelt, de egyébként is nagy hangsúlyt fektet a klub az írásos dokumentumok kiadására. Malacpersely 7 fontért, pulóverek 30 fonttól 135 (!) fontig, fogkefe 5 fontért kapható. Kuriózumnak számított az igazi régi feelinget sugárzó barna bőrfoci (40 font), a whiskeys butella, mégis, egy másik tárgy láttán vonhattuk le a végső következtetést: a foci Angliában egy más dimenzió mentén működő, szent ügy. Egy QPR-szurkoló ugyanis bársonydobozos, eredeti licensszel ellátott, üveglapok közé helyezett fűcsomót vásárolhat, ha épp kedve szottyan.
A fantázia, a varázslat tehát határtalan a csatornán túl. Utánozni, lemásolni, követni a brit futballszeretet nagyon nehéz. Sőt, nem is szükséges. Valódi szentségtörés lenne.
